Dreaming for life

#82

2017.08.19. 20:30, Bence

Mint végül kiderült, sikerült elintéznem a kollégiumot. Mondjuk ehhez pont eleget kellett intézkednem az utolsó pillanatokban - mint apáékhoz való lakcímbejelentés, a hiánypotlás utolsó napjáig történő módosítás és feltöltés. Végül összesen két ponttal léptem át azt a határt, amitől már járt a hely. Ezt is csak azért, mert mostohaanyám a gyes után még nem ment visszadolgozni. De a lényeg, hogy felvettek a koliba. Ami jó, hogy sokkal, de sokkal közelebb van az egyetemhez, mint az előző koli, nem kell egy órával az óra előtt elindulnom, hogy időben odaérjek. A mostaniban több embert is ismerek, akikkel például Pécsre mentünk egy hete. Nem kell feltétlen szeptemberben munkát keresnem, hogy az albérletet fizetni tudjam - helyette még pénzt is tudok félrerakni a jövőre tervezett utazásra. Amiért mégis örültem volna a külön lakásnak, hogy nem kellett volna másokkal osztozkodnom a szobán. VIszont kis ár ez ahhoz, hogy spórolhassak, illetve ne kelljen dolgoznom minden szabadidőmben.

Ugyanis arra jutottam, hogy jövőre (vélhetően tavasszal vagy már a tél végén) szeretnék valami távolabbi helyre, amiről már elég régóta álmodozok: valahogy úgy tervezném, hogy 1,5-2 hét lenne az egész, aminek az elején Londonba repülnék, ott eltöltenék pár napot, aztán utaznék tovább Dublinba, ahol a fennmaradó időben lennék. Így elmondva tűnik valami olcsó utazásnak, pláne azután, hogy rákerestem a repülőjegyekre - csak ezek kitesznek egy kisebb összeget, és akkor még nem is beszéltem a szállásról, ami után még nem érdeklődtem sehol. Azonban az biztos, hogy a Harry Potter Studioba mindenképp elmegyek. Eddig 95% az esélye annak, hogy egyedül megyek. Oké, tudom, hogy az egész még legalább fél év, és nem is igen raktam félre pénzt rá, ennek ellenére jó korábban eltervezni. És ha azt nézzük, akkor eddig nem is voltam drága helyeken.

Közben mindenhonnan azt hallom, hogy az utolsó két hét van a szünetből, szeptember elsején kezdődik a tanítást (ami egy pénteki nap, elég abszurd). Én pedig itt állok, és tudom magamban, hogy szeptember 11. a szorgalmi időszak első napja. Általában nem bírom ki anélkül, hogy gúnyosan mosolyognék - persze ők meg a vizsgaidőszakban teszik ugyanezt. Azért még augusztusban be kell mennem az egyetemre valami elintézni, ami egy jó indok arra, hogy 3-4 napot Budapesten maradjak, esetleg moziba menjek, ilyenek. A koliba majd csak a regisztrációs hét elején lehet beköltözni, szóval nincs igazából semmi fontos teendőm addig. Belegondolva... várom már, hogy ne itthon legyek állandóan. Még az sem olyan rossz, hogy be kell járnom órákra, legalább kevesebbet fogok unatkozni. Eddig úgy néz ki, hogy saját magam szórakoztatására beülök majd néhány elsős tárgyra, mert a mostani gólyáknak teljesen más tanterve és órái vannak, és rosszul nem járok.

Csak hogy a hangulatomról is legyen szó: elég vegyes gondolatok járnak a fejemben, ezek egy része jó, a másik része kevésbé az. Az előbb felsoroltak alapján valamennyire van életcélom, amitől nem mindig érzem magam kilátástalannak vagy élhetetlennek. Még mindig szeretnék egy kiskutyát, viszont tudom, hogy a koli miatt erre még várni kell. A társkeresés eléggé hidegen hagy jelenleg, na, nem azért, mert ne érezném magam egyedül vagy ne vágynék valakire magam mellé... csak meg tudok lenni a visszautasítás nélkül is. Azonban itthon megint az alkatom és a súlyom a téma, ami ahogy az lenni szokott, kiborít. Még azt is megkaptam, hogy hagyjam abba ezt a nevetséges "fogyókúrát", egyek normálisan. Én meg csak néztem apára, hogy miiii? Semmi köze sincs ennek ahhoz, hogy fogyjak. Nem is adtam le egy grammot sem, amióta áttértem erre az étrendre. Sőt, azóta nem ingadozok az 55-60 kg között, hanem stabilan 58 körül vagyok. Ráadásul, mikor ma anyával találkoztam, ő is felhozta, hogy vékony vagyok. Pont az ilyet beszélik meg egymást közt, és mást nem?

Még nincs hozzászólás.