Dreaming for life

#84

2017.08.29. 19:45, Bence

Pont a múltkor írtam a telefonomról, vagyis hogy annak jön ki egy új verziója... Na, bűntetésként, hogy le akarom cserélni, nem sokkal később meg is kaptam az igazán megérdemelt jutalmamat, ugyanis vasárnap tönkrement a mostani Note4-em. Konkrétan az volt, hogy nem akart tölteni, maximum akkor ha egy bizonyos szögben tartottam benne a töltőjét, de úgy már nem akart feltölteni, ha abban a pozícióban kitámasztom valahogy,hiába próbáltam. Mi az első gondolata ilyenkor az embernek: csak a töltő ment tönkre. Azonban hiába próbáltam a másik ugyanolyan töltőkábelemet, az otthoni összes fellelhető Samsung és hasonló csatlakozójú töltőkábélt, továbbra sem akarta az igazságot.

Pont kapóra jött, hogy aznap jöttem fel Budapestre - ugye ez volt tegnapelőtt. Nos, tegnap, miután végeztem a dolgommal az egyetemen, fogtam magam és bementem egy Samsung márkaboltba. Tapasztalatból mondom, hogy ha ilyen márkájú telefonotok van, és van a közelben ilyen üzlet, akkor ezt keressétek fel, hiába nem ott vettétek magát a készüléket: lényegesen meggyorsítja a folyamatot. Alapjáraton én előtte csak a Telenorba vittem vissza, ahol utoljára már fel is tették a kérdést, miért nem a közeli márkaszervízbe viszem, hiszen úgy gyorsabb? Erre csak legyintettem, hogy ha már itt vagyok és kivártam a soromat, akkor elintézem így. Csakhogy azzal, hogy most a Samsung üzletbe mentem, kihagytam egy elég körülményes, napokig tartó folyamatot, amikor is a Telenor rögzíti a hibát, amit jeleztem, felír minden kis karcolást, ami a telefonomon van, elrakja a telefont, valamikor elküdi a gyártónak, ahol aztán majd csinálnak vele valamit, hogy azt az eddigiek fordított irányba is megtörténjenek. A korábbi 2-3 hét "javítási" idő remélhetőleg minimum a felére csökken.

Mint említettem egy Samsung Galaxy Note 4 tulajdonosa vagyok. Mit is mondjak róla...? Klassz telefon, tényleg, csúcskategóriás, mégha mára nem is számít egy új darabnak, hiszen lassan két éve megvan, és nem is rögtön a megjelenése után vettem. Imádom a nagy kijelzőjét, a jó kameráját, a jegyzetelési funkciót és a hozzá tartozó tollat. Viszont nincs szerencsém ezzel a készülékkel. Nagyjából egy hónap telt el a megvásárlását követően, amikor jelentkezett az első hiba: konkrétan abban a percben, hogy bekapcsoltam, töltött egy darabig, majd újraindult, és ezt ismételgette, amíg ki nem kapcsoltam - utólag kiderült, hogy valószínűleg alaplap hiba, de igazából minden belső részt kicseréltek benne, így ez többé nem jelentkezett. Szinte majdnem egy évvel ezelőtt jött a következő, nagyjából ugyanezzel, mármint a töltéssel... vagy nem-töltéssel. Azt hiszem akkumulátort cseréltek, illetve azt írták, hogy a gyári töltőt használjam (azt használtam).

Tegnap mikor bevittem, egyből próbált a srác meggyőzni arról, hogy a telefonra már nem él a garancia. Hagytam, hogy végigmondja, majd megmutattam neki a jótállási jegyet, amin ugye szerepel a vásárlás dátuma, és az, hogy két évet vállalnak. Azért kipróbálta egy ottani töltővel, hogy vajon tölt-e... Nem, azért mentem be oda, hogy szórakozzak vele, aztán a második percben lebukjak előtte. Az ilyeneken mindig kiaakadok. Ma ehhez képest már előrébb is vagyunk, mert felhívtak a szervízből, hogy az akkumulátort kell kicserélni, és hogy kicserélhetik-e, mert az plusz költségekkel jár, mivel tartozéknak számít, amire csak egy év garancia volt. Erre mit lehet válaszolni? Ki mond erre nemet, hogy aztán visszakapja a telefonját, ami ugyanúgy nem fog működni, mint mielőtt beadtam hozzájuk? Oké, értem, ezzel kerülik el, hogy balhézzak a visszaadásnál, hogy miért csináltak olyat, amiért fizetnem kell. Nem baj, a lényeg, hogy minél előbb nálam legyen és használhassam végre - ne anya régi telefonját kelljen. Még reménykedek, hogy holnap vagy holnapután jön a következő hívás, hogy mehetek érte.

Ami "jó" (az idézőjel ebben az esetben a szarkasztikus hangsúly kedvéért szükséges), hogy az akkura és a szervízre elmegy az a pénz, amit félreraktam az utazásra és még az is, amit a LoL-ban akartam elkölteni egy új skinre. Úgy utálom ezt... Valahányszor azt érzem, hogy jobb hangulatba kerültem vagy épp közelítek az egyik célom felé, akkor valamilyen akadály könyörtelenül pofán vág annyira, hogy elterülök. És sajnos nem vagyok az a személy, aki ilyenkor egyszerűen csak feláll és halad tovább, én az ellenkezője vagyok: sírva szaladok vissza az első sarokba, hogy órákig, napokig, hetekig, hónapokig nyalogassam a sebeimet, aztán lemondjak a kitűzött célról. Ilyen vagyok, nem tudok változtatni rajta - vagy annyira nehéz lenne, hogy már azt is idő előtt feladom. És most nem is csak arról beszélek, hogy javíttatnom kell a telefonom. Hétfőtől van beköltözés a koliba, és ugye szokás szerint megcéloztuk az első nap legelejét. Na, ez már megint változott: én feljövök egyedül, elintézem, beköltözök, kiválasztom az ágyat, az asztalt, talán megvárom a szobatársakat, aztán haza kell mennem, és apával csak szombaton hozzuk fel a maradék cuccomat. Zseniális. Csak a vasárnap marad arra, hogy teljesen berendezkedjek. Az már nem működne, hogy előtte összepakolom mindent, és mondom nekik, hogy ezeket hozzátok fel, mert biztos vagyok benne, hogy valamit elfelejtenének, vagy épp nekem jutna eszembe valami az utolsó másodpercben. Ez van, valaki/valami mindig bekavar. Majd megtanulok együtt élni ezzel.

Szólj hozzá te is!
Név:
E-mail cím:
Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet.
Írd be a fenti szót: új CAPTCHA kérése
 
Még nincs hozzászólás.