Blog

#57

Ez is megtörtént: tegnap hazaköltöztem a kollégiumból. Miután sikerült teljesítenem a felvett tárgyaimat (amiből összesen három volt), nem volt sok értelme Budapesten maradnom, hiszen amúgy is majdnem egy albérlet árát fizettem be havonta a szállásért. Persze vannak hátrányai is. Ha munkát szerettem volna találni, akkor itthon sokkal körülményesebb lett volna, bár végül lebeszéltem róla magam. Nincs mozi, nincs pláza, nincs sok hely, ahol sétálni lehetne. De ott a fejemben a gondolat, hogy valószínűleg ezek úgysem foglalnának el mindennap, nagyrészt csak a szobában lennék. Így most vidéken tehetem ugyanezt.

Apa próbált beszélgetni velem útközben, ha olyan téma volt, akkor meséltem néhány mondatban - ilyen az egyetem, a koli. Ahogy vártam, nem igazán értékeli a vegán étrendemet, szerintem úgy gondolja, hogy pár hétig ezt csinálom, aztán hagyom az egészet a francba. Ennek ellenére szó nélkül vett nekem növényi tejet, és nem zavarta, amikor este nem ettem velük húst, csak sült krumplit. Öcsém (a nagyobbik) természetesen támadási felületet látott ebben, és hamar belefogott az idegesítésembe, miszerint mitől lesz jobb nekem vagy az állatoknak, hogy zöldséget akkor miért eszek, hogy gondoljak szegény répa "érzéseire", stb. Vagyok annyira rutinos, hogy ne hasson meg különösen.

Még szombaton elkezdtem nézni egy új sorozatot, a Thirteen reason why-t. A könyvet előbb szerettem volna elolvasni, csak sajnos nem lehet kapni, mindenhol kifogytak belőle, azaz várhatok az újranyomásig. Na, de a sorozat. Az első része nagyon megfogott, mégis erőt vettem magamon, hogy egy éjszaka alatt a végére érjek. Napi egy részt engedélyeztem magamnak, így majdnem két hétig ki fog tartani - igen, ma jön a negyedik rész).

Végre sikerült rendesen kialudnom magam. Közel tizenegy teljes órát tudtam alvással tölteni, amialatt egyszer keltem fel, akkor is talán egy-két percre, amíg beszélgetést hallottam. Ha így folytatom, lehet, hogy eltűnnek a sötét karikák a szemem alól. A másik opció, hogy örökre megmaradnak.

Továbbra sem tervezem, hogy megint randizni/ismerkedni kezdjek. Hiába jön gyakran az érzés, hogy szeretnék magam mellé valakit, nincs bennem állandó késztetés hozzá. Mondjuk, instáról ugyanúgy bejön az a srác... Naaa mindegy. Ha akarnék, akkor sem igazán tudnék, tekintve, hogy három hónapig száműzetésbe küldtem magam. Egyébként apa felajánlotta tegnap, hogy ha szeretnék, akkor nyáron azért elmehetek valahová mondjuk egy hétre, csak ne kerüljön annyiba, mint a prágai út volt. Gondolkozom rajta, viszont nem támadt túl sok ötletem. Végső esetben Balatonra is mehetnék, csak ugye nem vagyok oda a strandokért.

Holnap lesz öcsém három éves. Az ajándékokat elvileg már megkapta: tablet, amin tud meséket nézni, és nem a telefonunkat használja (nem tudom, hogy jó döntés volt-e), plusz valami vízipisztolyszerűség, egy meséből azt hiszem, plusz apróságok. Torta is lesz, amit nem ehetek. Juhéé!

2017.05.30. 12:00, Bence

#50

Van két angol szó, amik tökéletesen leírják azt, amikor valami iránt olyanannyira rajongsz, hogy nem tudsz elfogulatlanul beszélni róla, mindent tudsz róla, imádod, hatalmas részt tesz ki az életedből: fanboying és fangirling. Rám ez több könyvnél is igaz, de sorozatok terén egyértelműen ki tudom választani azt az egyet, ami számomra a legjobb.

Once upon a time (magyarul Egyszer volt, hol nem volt).

Már szinte az elejétől néztem. Legelső alkalommal az M2-n láttam egy akkor futó részt, szóval legalább egy éve mehetett már, hiszen a szinkronra általában sokat kell várni. Emlékszem is, hogy nem igazán értettem a koncepciót, eléggé zavarosnak tűnt, hogy váltogatják a mese és a "valóság", a jelen és a múlt történéseit. Azonban annyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy meg akarjam nézni a legelső részét neten. Na, és onnantól kezdve nem volt megállás.

Mint ahogy azt előbb írtam - és ez nem spoiler, ugyanis a legeslegelső rész első pár percében, és aztán rengeteg rész elején elmondják ezt -, legalább két helyszín és két idősík van jelen. Van egy átok, ami miatt sok ismert mese szereplői a mi világunkba kerültek, viszont nem ismerik a múltjukat, és a Megmentőnek, azaz Emma Swannak kell megtörnie ezt az átkot. Ez az alapja az egésznek. És tényleg, ezt mind megtudjuk három perc alatt.

Ami miatt tulajdonképpen most írom ezt az ajánlószerűséget, az csak felvezetés, hogy ki tudjam adni magamból az egész érzést, amit az aktuális (hatodik) évad kétrészes fináléja váltott ki bennem. Illetve ahogy észrevettem, elég kevesen nézik Magyarországon - vagyis még a távoli ismerőseim között sem akad senki... Most gyorsan utánanéztem, és a szinkron az ötödik évad elejénél tart, szóval nyilván van valamekkora nézőközönsége, különben nem törődnének vele, hogy megcsinálják. Azonban én nem tudom kivel megosztani az élményt, hogy ömlengeni tudjak az új részekről, így maradtok ti.

Kicsit nehéz, hogy ne írjak le semmit a cselekményből. Ugyanis csak egy napja van fent az új rész, aki nézi a sorit, nem biztos, hogy volt ideje megnézni a másfélórás részt.

Ha elég jól tudtok angolul, akkor mindenképp eredeti nyelven nézzétek, mert nagyon sokat hozzáad az élményhez. Néhány epizód után én is átálltam rá, akkor a feliratosra, egy jó ideje viszont már a feliratot sem várom meg, azonnal lecsapok a részekre. És szerencsémre meg is értem az egészet. Visszagondolva, a szinkron sem volt borzalmas, csak ne zavart volna, hogy máshogy mozog a szájuk. Szóval angol, angol, angol. (Gyakorlásnak, szókincsbővítésnek is jó.)

Nem is mindig a cselekmény az, ami iránt húzok, hanem a szereplők. A karakterek azok, amik valami elképesztően zseniálisak. Tekintettel arra, hogy nem élvezném a nyilvános megkövezést, nem megyek bele részletekbe, csak elárulom a három kedvencem nevét: Regina (igen, neki kell elsőnek szerepelnie a listában), Henry és Zelena. Ja, és ami még tényleg jó a sorozatban, hogy benne az emberek képesek a jellemfejlődésre, nem akadnak meg benne, mint néhány másikban.

Végül akkor egy-két szót mégis ejtenék az utolsó részekről. Sokkal jobbat kaptam, mint amit előre vártam. Látványban, történetben és a lezárásban is. Mondjuk azt nem értem, hogy miért nem voltak képesek tényleges befejező részt készíteni, ahogy azt olvasni lehetett néhány helyen. A legvégéig azt hittem, hogy nem lesz több évad, azonban rákerestem, és az imdb szerint szeptemberben jön a hetedik. Már csak várnom kell addig, és reménykedni, hogy nem lesz erőltetett.

Mindenki nézze a OUAT-ot, ha felkeltette az érdeklődését a zavaros leírásom! Aki pedig jelenleg is nézi, ő nyugodtan írjon hozzászólást, hogy hol tart éppen! :)

Címkék: Ajánló Sorozat
2017.05.16. 11:30, Bence

#3 (Sense8)

Úgy döntöttem, ideje hoznom a sorozatajánlót, meg egyébként sincs más konkrét téma, amit felhozhatnék. Elsőként a Sense8 kerül terítékre.

Egy viszonylag új sorozatról beszélünk, hiszen 2015 nyarán kezdték el vetíteni. Eddig csupán egy évada jelent meg, ami összesen tizenkét részt jelent. Az mindenképp tetszett, hogy az epizódok fejenként majdnem kitettek egy órát, de 45-50 percet biztos. A második évad idén fog elkészülni.

A ritka pillanatok egyike volt, hogy éppen a tévét hallgattam, miközben valami mást is csináltam közben, és fél füllel hallottam, hogy ezt mutatják be. Odakaptam a fejem, és úgy voltam vele, ez nekem való, talán egyszer belenézek - ez történt még tavaly év végén. Néhány hete egy ismerősöm is ajánlotta, mivel neki tetszik, hátha nekem is fog. Így alakult, hogy tényleg rászántam magam a megnézésére.

Most már hálával kell emlegetnem a nevét, mert valóban nagyon jó sorozat, én pedig teljesen beleszerettem a történetbe. Nem láttam az összes megjelent részt, ennek oka, hogy szeretem minél jobban elhúzni hogy kitartson legalább pár hétig, talán egy hónapig. Túl hamar űrt hagyna maga után. Szóval csak 6 részt néztem meg, de ennyi is elég volt ahhoz, hogy megkedveljem a karakereket, elmerüljek a cselekményben, és igazi rajongója legyek az egész sorozatnak.

Nem árulok el sokat, ha röviden összefoglalom a kezdeteket. Egy nőnek látomása támad, amiben 8 különböző helyen élő, eltérő nyelvet beszélő, más-más nemű és korú személyt lát. Utána a nő öngyilkos lesz. Azonban ettől fogva a nyolc ember lelke/agya összekapcsolódik. Szerintem ezek az információk mind szerepeltek a tévében lévő bemutatóban. A dolgok csak persze nagyban bonyolódni fognak, amíg rájönnek, mi történt, miért és hogyan.

A főszereplők közül a kedvenceim Nomi, Sun és Riley voltak. Egyrészt velük történtek a számomra legérdekesebb jelenetek, az ő cselekményszáluk tudott a legjobban lekötni. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a többiek unalmasak voltak, vagy csak kevésbé érdekesek. Nem. Szerintem ezért jó ez a sorozat, mert a sok karakter közül mindenki találhat olyat, akit jobban fog kedvelni, akiért jobban izgul majd.

A látványvilág egyáltalán nem elhanyagolható a Sens8-ban. Eleve annyi helyen játszódnak az események, hogy már a váltások is lenyűgözőek voltak. Akik pedig nézik/nézték a sorozatot, ők tudják, mi a másik, amitől jól néz ki és felkelti a figyelmet.

Ennél többet nem szeretnék írni, mivel sokkal izgalmasabb, ha magunk mélyedünk el a történetbe. Nekem személyes kedvencemmé vált a sorozat, másoknak is szívesen ajánlom.

 

Címkék: Sorozat Ajánló
2016.03.03. 12:51, Bence
Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |
 
Introduction

Néhány szó, ami elég jól körülír engem: huszonegy, fiú/férfi, introvertált, bátortalan, homoszexuális, álmodozó, egyetemista, biológia, könyvmániás, rajzolás, festés, sorozatfüggő, amatőr író/költő, makacs, türelem, magányos.

Ja, és Bencének hívnak. Nincs klassz írói álnevem, sem olyan, amit a blogon használnék. Csak én vagyok, meg a végtelen negativitásom. Élvezzétek! ;)

 
Tags

elfogadás szexualitás gondolatok blog
napjaim összefoglaló sorozat ajánló
emberek megfelelés személyes rólam
verseim írásaim magány vegán film
egyetem kollégium utazás könyv nyár

 
Instagram

 
Comments
Friss hozzászólások
 
Readers
Indulás: 2014-03-22
 
Login
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót